Az ut\u00f3bbi k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vtized t\u00e1rsadalom- \u00e9s hum\u00e1ntudom\u00e1nyos k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga a kult\u00fara \u00e9s piac kapcsolat\u00e1t illet\u0151en egy sor olyan szempontot \u00e9s paradigm\u00e1t munk\u00e1lt ki, amelyek n\u00e9hol alapjaiban v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg ak\u00e1r eg\u00e9sz diszcipl\u00edn\u00e1k el\u0151feltev\u00e9seit. A piac \u00e9s kult\u00fara kapcsolat\u00e1t kritikai m\u00f3don firtat\u00f3 kultur\u00e1lis fordulat a gondolkod\u00e1s \u00e9s besz\u00e9d fogalmi rendj\u00e9t szint\u00e9n alapjaiban rendezte \u00e1t, hiszen komolyan vette a kultur\u00e1lis mint\u00e1zatoknak a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s szinkron jelenl\u00e9t\u00e9t a piac m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben. Nem t\u00e9veszthet\u0151 ugyanakor szem el\u0151l az az ut\u00f3bbi id\u0151ben igen n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt n\u00e9z\u0151pont (l. Lash and Urry, Crook et al.), amely \u00fagy \u00e9rvel, hogy a kort\u00e1rs t\u00e1rsadalmak igaz\u00e1b\u00f3l a kult\u00fara \u00e9s a gazdas\u00e1g k\u00f6zti hat\u00e1rok elmos\u00f3d\u00e1s\u00e1nak a tan\u00fai, amennyiben a kult\u00fara az egykor az anyagi kapcsolatokba bele\u00edr\u00f3d\u00f3 hat\u00e9konys\u00e1ggal \u00e9s er\u0151vel kezd b\u00edrni. Ez a (moderns\u00e9g ut\u00e1ni \/ k\u00e9s\u0151modern t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyos) felvet\u00e9s a \u201ekulturaliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l”, amelynek szerves r\u00e9sze a szimbolikus fogyaszt\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 n\u00f6vekv\u0151 \u00e9s igen v\u00e1ltozatos irodalom, m\u00e1r nem v\u00e1lasztja sz\u00e9t a kult\u00far\u00e1t \u00e9s gazdas\u00e1got, s ez\u00e1ltal viszont komoly kih\u00edv\u00e1st jelenthet a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r klasszikus perspekt\u00edv\u00e1it felv\u00e1llal\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.
Egy olyan rom\u00e1niai k\u00f6rnyezetben, amely az ut\u00f3bbi id\u0151szakban a piaci jelens\u00e9gek radik\u00e1lisan \u00faj, kor\u00e1bban nem tapasztalt form\u00e1ival volt k\u00e9nytelen szembes\u00fclni \u00e9pp ezeknek a szempontoknak a felvet\u00e9se d\u00fas\u00edthatn\u00e1 fel \u00e9s \u00e1rnyalhatn\u00e1 egy sor diszcipl\u00edna \u00e9s a k\u00f6z\u00e9let el\u0151feltev\u00e9seit e sokat vitatott, n\u00e9hol tabunak sz\u00e1m\u00edt\u00f3, n\u00e9hol pedig elhanyagolt kapcsolatrendszer kritikai, \u00e9rtelmez\u0151 \u00e9s tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n. \u00c9pp ez\u00e9rt v\u00e1lasztja \u00e9ves interdiszciplin\u00e1ris konferenci\u00e1j\u00e1nak t\u00e9m\u00e1j\u00e1ul a kult\u00fara \u00e9s gazdas\u00e1g kapcsolat\u00e1t a kolozsv\u00e1ri Babes-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem magyar h\u00e1tt\u00e9rint\u00e9zm\u00e9nyeit t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 Kolozsv\u00e1ri Magyar Egyetemi Int\u00e9zet az egyetem tansz\u00e9keivel egy\u00fctt.
A konferencia tudatosan legal\u00e1bb k\u00e9tf\u00e9le \u2013 de egym\u00e1ssal k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9rtelemben \u2013 k\u00edv\u00e1nja haszn\u00e1lni a kult\u00fara jelent\u00e9s\u00e9t a felvetett kapcsolatban: nemcsak a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett kultur\u00e1lis jelens\u00e9gekre (az irodalomra vagy a m\u0171v\u00e9szetekre) alkalmazva tekintene a folyamatokra, hanem a a gazdas\u00e1gi folyamatok kultur\u00e1lis be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1ra k\u00e9rdezne r\u00e1.<\/p>\n