1.  A kultúra termékké válásának folyamatai, következményei, a kultúra termelésének változó gazdasági logikái a múltban és a jelenben

A szekció központi problémájaként tekintene azokra a módszertani lehetőségekre, amelyek a kultúra és a gazdaság kapcsolatainak tematizálása révén az irodalom és a művészetek történetének és jelenének vizsgálatába releváns módon hoznák vissza a marxizmus egy része által elsekélyesített, más irányzatok által meg kiebrudalt szempontokat, kezdve a karrierek és életpályák piackövetési stratégiáival, a kultúra piaci közvetítésének klasszikus karriermintáin keresztül (kiadók, galeristák, műértők, becsüsök), egészen a piacorientált alkalmazott művészeteket érintő problémákig (a divat, reklám, fotó, zeneipar, szórakoztató irodalom terepén történő vizsgálatokig).

2. Piac és kultúra: politikai és kulturális eszmetörténeti szempontok a piac és kultúra kapcsolatainak értelmező vizsgálatához

A gazdaság és kultúra kapcsolatainak útóbbi években keletkezett vizsgálataiban termékenyen vannak jelen a politika szerepének új megfontolásai: kezdve a politikai eszmetörténeti irányok változó logikáiba beépülő vízióktól a gazdaság és kultúra kapcsolatáról egészen a piacellenesség gazdasági és kulturális mechanizmusainak, a piacellenesség piacának, a piacellenesség és antimodernizmus, a piac kritikája és a radikális politikai mozgalmak vizsgálatáig (Mishkova 2009). A szekció fontosnak tartja annak a vizsgálatát, hogy milyen kultúra- és gazdaság-képzeteket érvényesítenek a kulturális politikák helyi kimunkálói, s milyen víziót teremtenek ezáltal a politikailag releváns kulturális folyamatokról, milyen (gazdasági) instrumentalizációs logikák működnek közre a kultúráról hozott kelet-európai és romániai politikai döntésekben (Kockel 2002). Ugyanakkor a szervezők szándékai szerint a szekció előtérbe hozná a kultúra ideologémáinak vizsgálatát a gazdaságban, s a gazdaság ideológiáinak történeti és jelenkori értését segítő eszmetörténeti és politológiai szempontokat is.

3. The culture and economics of tourism: the making of touristic heritage past and present / Kulturális turizmus, a kulturális örökség termelése, a turizmus történeti és jelenkori kultúrái (angol nyelvű szekció román és külföldi szakemberekkel közösen)

A kulturális hagyomány és örökség kimunkálásának kutatásában előtérbe került gazdasági összetevők természetszerűen hozták előtérbe a turizmus történeti és jelenkori folyamatait, az utazási kultúra modern átalakulásától kezdve, a szabadidő és a hagyománytermelés ideológiai összetevőin keresztül egészen a muzealizáció, az etnikai turizmus és a turisztikai mozgalmak gazdasági ideológiáinak vizsgálatáig (O’Dell–Billing 2005). A szekció a turizmusnak ezt a szétágazó történeti és szinkron kutatásait kísérli meg összefogni, arra is összpontosítva, hogy a gazdasági motiváció, annak megjelenítése vagy épp elrejtése hogyan befolyásolta és befolyásolja a kelet-európai kulturális turizmust és a Romániára irányuló jelenkori és történeti turizmusban a kulturális mintázatokat.
A szekció szerves részét képezné a kelet-európai kulturális termékek áruvá válása, a népi, paraszti kultúra kommercializálódása, az orientalista és okcidentalista logikák működése a turizmusban történeti és kortárs nézőpontból (Bennett 1995,  Mishkova 2009).
Ugyanez a (nemzetközi) szekció venné szemügyre a sport kultúrája és a gazdaság közti kapcsolatokat, különös tekintettel a turizmusfelfogásokba ágyazott testpolitikákra (Elias – Dunning 1986), a sportturizmusra, a nemzetépítés és sport közti történeti és szinkron kapcsolatokra (Elias 1989).

4.  Kultúra-gazdaságtani szempontok a kultúra és piac történetének és jelenének kapcsolataihoz

A kultúra-gazdaságtan magyar meghonosításában alapvető szerepet játszó kézikönyv (Daubner–Horváth–Petró 2000) megjelenése után feldúsult azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek ennek a komoly hagyománnyal rendelkező gazdaságtudományi irányzatnak a segítségével veszik szemügyre a magyar kulturális jelenségek történetét és jelenét. A szekció ennek a meghonosodó szemléletnek a szempontjai felől kívánja megközelíteni a kultúra és a gazdaság jelenkori és történeti kapcsolatait. A szekció másik vonulata olyan esettanulmányokat csoportosítana, amelyek a romániai és különösképpen a romániai magyar kulturális fogyasztást értelmezik a kultúra-gazdaságtan módszereivel és léptékével.

5.  Kulturális és piaci jelenségek összefonódása a nemzetépítésben. Kulturális modernizáció és gazdasági nemzetépítés

A magyar történeti irodalomban igen fontos gazdaságtörténeti áttekintések hozták már szóba korábban is a kulturális és piaci tényezők összefonódását a nemzetépítésben, de a nacionalizmuskutatás újabb hullámai, amelyek Gellnerre válaszolva finomították vagy épp tagadták a gazdaság szerepét a nemzetépítésben ugyancsak komoly kíhívást képeznek nemcsak a történészek, hanem a nacionalizmus-kutatásnak a jelent érintő, eltérő diszciplináris kutatásai számára is.
A szekció különleges figyelemmel kísérné az etnikai gazdaság jelenségeit, s ezen belül az etnikai közösség mint hálózat (bizalmi, gazdasági hálózat) szerveződését és működését (például a kisegyházak mint gazdasági közösségek működését, a vállalkozások működésének és a kultúrának a kapcsolatát). A szekció a piacgazdaság kérdéskörét a nemzetállam, a szubnacionális és transznacionális folyamatok környezetében egyaránt szemügyre venné, s ezzel összefüggésben rákérdezne a gazdaság és a hatalomgyakorlás összefüggéseire a piacgazdaság előtt és a piacgazdaságban.

6. Kultúra, gazdaság, technológia

Az információs technológiáról szóló trilógiája révén Castells (Castells 2000) alapjaiban határozta meg az utóbbi években azokat a társadalomtudományi paradigmákat, amelyekben szó esik a kultúra és a gazdaság változó kapcsolatairól. A szekció az információs technológia és a média szerepére összpontosítva kísérli meg egyrészt a helyi folyamatokra alkalmazva átgondolni Castell munkáit és a hozzá kapcsolódó, a koncepciót érintő (akár bíráló jellegű) kutatásokat, másrészt pedig megpróbálja finomítani, új szempontokkal feldúsítani a kultúra és gazdaság összefüggéseit a technológiai folyamatokkal összekapcsoló gondolkodást romániai esettanulmányok révén.
Ugyanakkor a test és piac (a test és a testtechnikák kulturális konstrukciója, eladása, ideológiai uralása stb.) összefüggéseinek szorgalmazása révén a szekció arra kérdez rá, hogy milyen piacgazdasági mechanizmusok, politikai ideológiák és kulturális elképzelések erőterében alakulnak át a testképzetek, a test árusíthatóvá tétele az ösztönháztartások átalakulása révén, s ebben milyen szerepet játszik a média.

7. Kultúra és gazdaság: filozófiai nézőpontok egy kapcsolat történetéhez és jelenéhez

A piac és a kultúra viszonyának filozófiai problémáit a konferencián a filozófiai alszekció(k) előadásai igyekeznek megjeleníteni. A piac és a kultúra viszonya a filozófiában leginkább ismeretelméleti-tudásszociológiai, értékelméleti és politikafilozófiai, illetve kultúrfilozófiai és, etikai kérdésfelvetésekben jelenkezik. A jelzett problémaköröknek megfelelően és a jelentkezők számától függően a filozófiai alszekció három további témakörbe (esetleg alszekcióba) szerveződhetne. Az ismeretelméleti, tudásszociológiai témakörbe tartoznának azok a vizsgálódások, amelyek a piaci-pénzügyi érdekeltség és a kulturális szférák módszertanilag fontos szellemi autonómiája közötti elvi viszonyra összpontosítanak. Az értékelméleti és politikafilozófiai témakör előadásainak közös alapkérdése lehetne a piac és a kultúra eltérő viszonya a különböző értékformákhoz, teljesítményekhez és kompetenciákhoz, végső soron pedig a társadalmi pozíciók demokratikus vagy nem-demokratikus „elosztásához”. A kultúrfilozófiai és etikai témakör vizsgálódásainak sorában olyan előadásokra számítanánk, amelyek az emberi alkotóképesség önértéke és a kulturális alkotások létrejöttének piac általi meghatározottsága közötti feszültségekkel, illeve a piaci és az attól eltérő értékelési, illetve társadalomszervezési szempontok létjogosultságának a kérdéseivel foglalkoznak. A témakörök belsőleg kapcsolódnak tudásszociológiai, gazdaságelméleti-gazdaságetikai, kultúrszociológiai és ökológiai kérdésfelvetésékhez. A kérdéskör lehetséges filozófiai problémáinak részletesebb leírásához kattintson ide